Gyakran ismételt kérdések - Tolózár

A tolózárban egy ék alakú vagy párhuzamos zárótolóka mozog fel-le a szár forgatásával, így nyitja vagy zárja az áramlási utat. Teljesen nyitott állásban gyakorlatilag akadálytalan, egyenes átfolyást ad, minimális nyomásveszteséggel – ezért kedvelt nagyobb átmérőknél és ott, ahol az áramlási ellenállás számít. A golyóscsap gyorsabb, negyed fordulattal zár, de a tolózár finomabb, fokozatos elzárásra és nagy keresztmetszetű vezetékre előnyösebb. Fontos: a tolózár nyitva vagy zárva üzemeltetendő, szabályozásra, félig nyitott állásra nem való.

A PN a névleges nyomásfokozatot jelöli (Pression Nominale), a 16 pedig azt, hogy a szerelvény tájékoztató jelleggel 16 bar névleges nyomásig tervezett, szobahőmérséklet közeli körülmények között. Ez a legtöbb lakossági és épületgépészeti víz- és fűtésrendszerhez bőven elegendő, ahol az üzemi nyomás jellemzően jóval alacsonyabb. A tényleges megengedett nyomás a hőmérséklettel csökken, ezért forró közegnél mindig ellenőrizd a gyártói adatokat. A PN16 tehát a szerelvény szilárdsági osztályát mutatja, nem az aktuális üzemi nyomást.

A col (hüvelyk) alapú jelölés a csatlakozó menet névleges méretére utal, nem a fizikai külső átmérőre. A kínálatban a 1/2", 3/4", 1", 5/4" és 6/4" méretek szerepelnek, ahol az 5/4" nagyjából a DN32-nek, a 6/4" pedig a DN40-nek felel meg. Minél nagyobb a col-érték, annál nagyobb az átfolyási keresztmetszet és a szállítható vízmennyiség. A méretet mindig a meglévő csővezeték menetéhez és a szükséges térfogatáramhoz igazítsd, hogy ne legyen szűkület a rendszerben.

A méretet a csővezeték átmérője és a rajta átfolyó vízmennyiség dönti el, nem érdemes túl- vagy alulméretezni. Egy 1" tolózár tipikusan lakossági fő- vagy elosztóvezetékhez, kisebb-közepes rendszerekhez illik, míg a 6/4" (DN40) inkább nagyobb épületek fővezetékéhez, nagy térfogatáramú körökhöz való. Ha szűkebb tolózárat teszel nagy csőre, áramlási veszteséget és zajt okozhatsz. Alapszabály: a tolózár névleges mérete egyezzen a csővezeték névleges átmérőjével.

A tolózár kétirányú, azaz nincs kötött áramlási iránya, mindkét oldalról zárhat, ezért nyíljelölést sem találsz rajta. Beépítés szempontjából a legkedveltebb a függőleges száras, felfelé álló orsós helyzet, mert így a tömszelence és a szár tisztán marad, és jól hozzáférsz a kézikerékhez. Fektetett csőnél kerüld a lefelé lógó szárat, mert ott lerakódás és a tömítés gyorsabb kopása léphet fel. Hagyj elég helyet a kézikerék teljes elforgatásához és a karbantartáshoz.

Ezek a tolózárak jellemzően sárgaréz szerelvénytestből készülnek, ami jó korrózióállóságot és megmunkálhatóságot ad ivóvizes és fűtési alkalmazásokhoz. A sárgaréz bírja a nedves közeget, mechanikailag stabil, a menetes csatlakozás pedig tömören köthető kenderrel vagy tömítőpasztával. A tolóka és a szár szintén korrózióálló kialakítású, hogy a fokozatos nyitás-zárás hosszú távon megbízható maradjon. Az anyagválasztás miatt a szerelvény tartós, és nem hajlamos a gyors berozsdásodásra.

A tolózár konstrukciója teljes nyitásra vagy teljes zárásra optimalizált, nem áramlásszabályozásra. Félig nyitott állásban az áramló víz a tolóka élénél örvénylik és nagy sebességgel súrolja a tömítőfelületet, ami eróziót, zajt és rezgést okoz. Idővel a tolóka és az ülék kimarhat, így a szerelvény már zárt állásban sem tömít rendesen. Szabályozáshoz golyóscsapot vagy erre tervezett szabályozószelepet használj, a tolózárat pedig hagyd vagy teljesen nyitva, vagy teljesen zárva.

A menetes ITAP tolózárak kúpos vagy hengeres csatlakozó menethez készülnek, a tömítést a menetre felvitt kenderrel és tömítőpasztával, vagy megfelelő minőségű teflonszalaggal éred el. Fontos, hogy a menetet ne tömd túl, mert a sárgaréz test túlzott meghúzásra megrepedhet, ugyanakkor túl kevés tömítőanyag szivárgáshoz vezet. A szerelvényt kulccsal a hatlapú részénél fogd meg, ne a testnél feszítsd. Beüzemelés után nyomás alatt ellenőrizd a kötést, és ha kell, óvatosan utánhúzd.

A ritkán mozgatott tolózár leggyakoribb hibája, hogy a tolóka és az ülék környékén lerakódás vagy vízkő gyűlik, és beragadhat, ezért nyitni-zárni sem lehet könnyen. Ezt megelőzheted, ha évente egyszer-kétszer teljesen kinyitod és bezárod a szerelvényt, hogy a mozgó felületek tiszták maradjanak. Ha a szár mentén enyhe szivárgás jelentkezik, a tömszelence anyát óvatosan utánhúzhatod. Erős korrózió, folyamatos csepegés vagy nem záró tolóka esetén a szerelvény cseréje a biztonságos megoldás.

A tolózár szárral, több forgatással működik, ezért lassabban zár, mint egy negyed fordulatú golyóscsap – ez azonban előny is. A fokozatos elzárás elkerüli a hirtelen áramlásmegszakítást, így csökkenti a nyomáslökés, a vízütés kockázatát nagyobb keresztmetszetű vagy hosszú vezetékeknél. Ezért fővezetéki elzáráshoz és nagy térfogatáramú körökhöz sok esetben ez a biztonságosabb választás. Ahol viszont gyors, gyakori kapcsolás kell, ott a golyóscsap praktikusabb.