Gyakran ismételt kérdések - PE-HD süthető idom

A PE-HD a nagy sűrűségű polietilén (High Density Polyethylene) rövidítése, ugyanaz, amit néha PEHD vagy HD-PE alakban is látsz. Ez egy szívós, ütés- és vegyszerálló műanyag, ami jól tűri a hőmérséklet-ingadozást és a mechanikai igénybevételt. Éppen ezért ideális belső, épületen belüli szennyvízelvezetéshez: nem korrodál, sima a belső felülete, és a hozzá tartozó idomokkal tökör (heghegesztéssel) tartósan, tömören köthető.

A süthető kifejezés a tükörhegesztésre és az elektromos hegesztésre utal: a PE-HD végeket felmelegítve, összeolvasztva anyagfolytonos, tömör kötést kapsz. A tükörhegesztéshez hegesztőtükör kell, amivel a két véget egyszerre olvasztod meg, majd összenyomod. Elágazásoknál vagy javításnál elektromandzsetta is használható, ahol beépített fűtőszál végzi a hegesztést. E mellett tokos, tömítőgyűrűs és karmantyús kötések is előfordulnak, ahol nincs szükség hegesztésre.

A 88,5°-os elágazó (közel derékszögű) akkor jó, ha helytakarékosan, egyenes fő gerincre kell egy leágazást bekötni, például egy közeli szennyvízcsonkot. A 45°-os elágazó viszont áramlástanilag kedvezőbb: a leágazó ág lágyabban csatlakozik, kisebb a lerakódás és eldugulás veszélye, ezért gerincvezetékek és hosszabb szennyvízszakaszok bekötésénél előnyben részesítik. Nagyobb szennyvízáramnál gyakran 45°-os elágazót két 45°-os ívvel kombinálnak.

A számok a kapcsolódó csővégek külső átmérőjét jelölik milliméterben. Egy 63/50-es szűkítő a 63 mm-es ágat vezeti át 50 mm-esre, egy 110/75-ös elágazónál a fő ág 110 mm, a leágazás 75 mm. A leggyakoribb belső szennyvíz-átmérők 32, 40, 50, 56, 63, 75, 110 és 160 mm. Vásárlás előtt mindig a meglévő cső tényleges külső átmérőjét mérd meg, mert az idom ehhez kell, hogy passzoljon.

Az excentrikus szűkítőnél a két végátmérő tengelye nem esik egybe, hanem az egyik oldalon egy vonalba kerül. Vízszintes szennyvízvezetékben ez azért fontos, mert a cső alja végig egy szinten marad, így nem alakul ki lépcső, ahol a szennyvíz megállna vagy pangó víz gyűlne. A rövid kivitel (pl. 110/75 vagy 63/50) kevés helyet foglal, ezért szűk aknában, közel eső bekötéseknél praktikus. Fekvő vezetéknél gyakorlatilag mindig excentrikus szűkítőt érdemes választani.

A hajlásszög és a szár hossza dönt: a 90°-os ívidom irányváltáshoz kell, de fekvő gerincben inkább két 45°-os ívet érdemes egymás után tenni, mert az lágyabb, kevésbé dugul. A 45°-os ív (pl. 160 mm) nagy átmérőjű gerincnél való. A hosszú szárú kivitel (pl. 90° 32 mm-es szifonbekötésnél vagy 90°-os szárú ívnél) azért hasznos, mert marad rajta elég egyenes szakasz a további toldáshoz, bilincsezéshez vagy hegesztéshez.

A hosszútok egy hosszabb toldóelem, amivel két PE-HD csővéget köthetsz össze, illetve hőtágulási vagy szerelési tartalékot adhatsz a rendszernek. A dupla peremes kivitel a csővég beütközését szabályozza, és lehetővé teszi, hogy a cső a tokban elmozdulhasson, kompenzálva a hőtágulást. Ez különösen hasznos hosszú, függőleges ejtővezetékeknél, ahol a hőmérséklet-változás miatt a cső mérete kismértékben változik.

Az elektromandzsetta egy beépített fűtőszálas hegesztőelem, amit a csővégekre húzva árammal felmelegítesz, így az anyag helyben összeolvad, és tömör kötés jön létre hegesztőtükör nélkül. A fixpont bilincshez való elektromandzsetta (pl. 50 mm) azt a pontot rögzíti, ahol a cső nem mozdulhat el: itt osztjuk meg a rendszert csúszó- és fixpontokra, hogy a hőtágulás a tokoknál, ne pedig a hegesztéseknél jelentkezzen. Fixpont hibás kijelölése repedést, tömörtelenséget okozhat.

A PE-HD viszonylag nagy hőtágulási együtthatóval bír, ezért a hosszú egyenes szakaszokon számolni kell a hosszváltozással. A megoldás a fix- és csúszópontok tudatos elhelyezése: fixponttal (bilinccsel, fixpont-mandzsettával) rögzíted azt a helyet, ami nem mozdulhat, a köztes szakaszokat pedig csúszó bilinccsel vezeted, és tokos kötéssel vagy hosszútokkal engeded tágulni. Így a mozgás a tokoknál oldódik fel, és nem terheli a hegesztett kötéseket.

A leggyakoribb hiba a nem megfelelő átmérő vagy szög választása, ezért mindig a tényleges csővégméretet mérd, és fekvő ágnál kerüld a 90°-os éles irányváltást két 45°-os ív helyett. Hegesztésnél a szennyezett, nem letisztított és nem megfelelően felmelegített felület adja a legtöbb tömörtelenséget, ezért a végeket zsírtalanítsd és a hőmérsékletet tartsd be. A fixpontok elhagyása vagy rossz kijelölése a hőtágulás miatt feszültséget, repedést okoz, ezért a rögzítést előre tervezd meg.