Gyakran ismételt kérdések - Menetes réz idom

A betűk a menetirányt jelölik: a K a külső (apa) menetet, a B pedig a belső (anya) menetet jelenti. Így a KK mindkét oldalon külső menetes (jellemzően közcsavaroknál), a BB mindkét oldalon belső menetes (pl. karmantyúnál), a KB pedig az egyik oldalon külső, a másikon belső menetes idom (pl. könyök vagy hollander egyik változata). Vásárlás előtt mindig nézd meg, hogy a csatlakozó szerelvény oldala külső vagy belső menetes, és ehhez válaszd az idomot, hogy apa-anya párosítás jöjjön létre.

A szűkítő (pl. 3/4"-1/2" KB) egy egyszerű átmérőváltó, jellemzően egyik oldalon külső, másikon belső menettel, amivel egy nagyobb csatlakozásról egy kisebbre lépsz. A szűkített közcsavar (pl. 2"-5/4" KK) két külső menetes véggel köti össze a két, eltérő méretű belső menetes pontot, például egy szerelvényt és egy hollandert. A döntés azon múlik, hogy a két csatlakozó oldal milyen menetű: ha mindkettő belső menetes, közcsavar kell, ha az egyik külső, akkor sima szűkítő is elég.

A méret coll (") alapú, a leggyakoribbak a 3/8", 1/2", 3/4" (más néven 5/4" a 3/4"-nél nagyobb, itt figyelj), 1", 5/4", 6/4" és 2". A szűkítőknél két méret szerepel, például 1/2"-3/8", ahol az első a nagyobbik (belépő), a második a kisebbik (kilépő) oldal. A coll a menet névleges mérete, nem a fizikai külső átmérő, ezért mindig a menetméret alapján párosíts, ne szemre. Ha bizonytalan vagy, egy meglévő idomot vigyél magaddal mintának.

A T-idom (T-elosztó) egy vezetéket ágaztat el, azaz egy egyenes ágból oldalirányban kivezet egy harmadik csatlakozást, például egy radiátor vagy leágazás bekötéséhez. A jelölés a menetméretre utal: az 1" vagy 3/4" a csatlakozó menet névleges átmérője. Vannak azonos méretű (mindhárom ág egyforma) és szűkített T-idomok is, ahol az elágazás kisebb. Bekötés előtt tisztázd, hogy mindhárom ágon belső vagy külső menet kell-e, mert ez határozza meg a párosítást a csövekkel.

A hollander (pl. 1" KB) egy oldható kötés: hollandi anyás csavarzata lehetővé teszi, hogy a szerelvényt vagy készüléket a rendszer megbontása nélkül ki tudd szerelni. Akkor válaszd, ahol később várható a leszerelés, karbantartás vagy csere, például szivattyú, mérőóra, bojler vagy kazán bekötésénél. Ahol viszont végleges, tömör kötés kell és nincs szükség bontásra, ott elég egy sima karmantyú vagy közcsavar, ami olcsóbb és kevesebb tömítési pont van rajta.

A réz idomok jellemzően megmunkált, présöntött vörösréz alapúak, a vörösöntvény (bronz) pedig réz-ón ötvözet, amelyet öntéssel gyártanak. A vörösöntvény szilárdabb, jobban tűri a magasabb nyomást és a mechanikai igénybevételt, ezért gyakran ott alkalmazzák, ahol strapabíróbb kötés kell. Ivóvíznél és fűtésnél mindkettő elterjedt; a választásnál a menetméret, a rendelkezésre álló típus és a rendszer igénye számít elsősorban, nem önmagában az anyag.

A kúpos külső menetre kendert (lenfonalat) csavarj a menetirány szerint, majd tömítőpasztával kend át, vagy használj menettömítő teflonszalagot több rétegben. A fonalat feszesen, egyenletesen vidd fel, és ne hagyd túllógni a menetből, mert bekerülhet a rendszerbe. A menetet ne húzd túl, mert az öntvény vagy a réz megrepedhet, illetve a tömítés kimozdulhat. Feltöltés után mindig nyomáspróbázd a kötést, és szükség esetén óvatosan utánhúzd.

A dugó (pl. 1/2") külső menetes, és egy belső menetes csatlakozást (pl. T-idom vagy szerelvény anyamenetes nyílását) zár le. A kupak (pl. 2") ezzel szemben belső menetes, és egy külső menetes csővéget vagy közcsavart takar le. A logika ugyanaz, mint az idomoknál: a lezáró elem menete a lezárandó pont menetének ellentettje legyen. Ideiglenes leszakasztáshoz, vezetékvég lezárásához vagy nyomáspróbához egyaránt hasznosak.

A leggyakoribb hiba a nem összeillő menet: valaki belső menetes idomot próbál belső menetes ponthoz kötni, ahelyett, hogy közcsavart vagy megfelelő átmenetet iktatna közbe. Szintén tipikus a túl kevés vagy túl sok tömítőanyag, illetve a menet túlhúzása, ami repedést vagy szivárgást okoz. A méretkeverés is előfordul, mert a coll névleges méret könnyen félreolvasható. Segít, ha bekötés előtt kézzel próbaindítod a menetet: néhány fordulat után simán, ferdülés nélkül kell haladnia.

Először azonosítsd a két oldal névleges menetméretét és menetirányát (külső vagy belső). A szűkítő jelölésében az első szám a nagyobb, a második a kisebb méret, például 1/2"-3/8". Ha mindkét pont belső menetes, szűkített közcsavar (KK) kell, ha az egyik külső, a másik belső, akkor sima szűkítő (KB) is megoldja. Nagy méretugrásnál (pl. 2"-ről kis méretre) érdemes lehet két lépcsőben szűkíteni a stabilabb, tömíthetőbb kötésért. Kétség esetén vidd magaddal a meglévő elemet mintának.