Gyakran ismételt kérdések - Kerti szivattyú

Az önfelszívó szivattyú a szívóoldali levegőt is képes eltávolítani a csővezetékből, így nem kell teljesen feltölteni a rendszert a szívó teljes hosszában – elég a szivattyúházat vízzel feltölteni indítás előtt. A járókerék a víz és levegő keverékét kavarja, amíg a szívóoldalon vákuum keletkezik és a víz felszalad. Ezért ideális kútból vagy tartályból történő öntözéshez, ahol a vízszint a szivattyú alatt van. A gyakorlati szívómagasság tájékoztató jelleggel kb. 7-8 méter, a pontos érték a csővezetéktől és a légtelenségtől függ.

A kettő közötti fő különbség a szállított vízmennyiség és a nyomás: a nagyobb típusszám általában nagyobb teljesítményt, több szórófejet vagy hosszabb csővezetéket jelent. Ha csak néhány kerti csapot vagy egy kisebb öntözőrendszert táplálsz, a kisebb változat is bőven elég. Ha egyszerre több szórófejet, esőztetőt működtetnél, vagy nagyobb a szintkülönbség és a csőhossz, a nagyobb típust érdemes választani. A döntéshez a szükséges térfogatáramot (l/perc) és az emelőmagasságot (méter) érdemes összevetni a szivattyú jelleggörbéjével.

Két adatra van szükséged: mennyi vizet akarsz szállítani (térfogatáram, l/perc) és milyen magasra vagy milyen ellenállással szemben (emelőmagasság, méter). Add össze a szórófejek vízigényét, becsüld meg a szívó- és nyomóoldali szintkülönbséget, és számolj a csősúrlódásból eredő veszteséggel is – hosszú vagy szűk cső jelentős nyomásesést okoz. A szivattyút úgy válaszd, hogy a munkapontod a jelleggörbe kedvező szakaszába essen, ne a legvégére. Ha bizonytalan vagy, inkább egy kicsit nagyobbat válassz, de kerüld a durva túlméretezést, mert az feleslegesen fogyaszt.

Az önfelszívó szivattyú is csak akkor tud levegőt eltávolítani a szívóoldalról, ha a járókerék körül van víz – szárazon a járókerék csak levegőt kavar, nem keletkezik vákuum. Ezért az első indítás előtt a betöltőnyíláson keresztül fel kell tölteni a szivattyúházat. Ha szárazon jár, a mechanikai tömítés túlmelegszik és tönkremehet pár perc alatt, ezért soha ne járasd víz nélkül. Egy szívóoldali lábszelep (visszacsapó szelep) segít, hogy a víz leállás után se folyjon vissza, így legközelebb gyorsabban indul.

A puszta szivattyú addig jár, amíg áram alatt van, ezért házi vízellátáshoz vagy csapról üzemeltetéshez érdemes vezérlést tenni rá. A nyomáskapcsolós, hidrofortartályos megoldás a nyomás alapján kapcsolja be-ki a szivattyút, így nem jár feleslegesen. Az elektronikus áramláskapcsoló (press control) egyszerűbb: csap nyitásakor indít, záráskor leállít, és általában szárazfutás elleni védelmet is ad. Ha csak időszakosan, kézzel öntözöl, a vezérlő nem feltétlenül szükséges, de a szárazfutás-védelem így is hasznos.

A kerti szivattyúk szívó- és nyomócsonkja jellemzően colos menetes (gyakran 1 colos belső menet), amire menetes idom, tömlővég vagy csap köthető. A kerti locsolótömlőkhöz és csapokhoz elterjedt 3/4 colos gyorscsatlakozó egy szűkítő idommal illeszthető a szivattyú kimenetére. Fontos, hogy a szívóoldalon ne szűkítsd le túlságosan a keresztmetszetet, mert az rontja a felszívást. A tömítéshez teflonszalagot vagy tömítőkendert használj, és ügyelj arra, hogy a szívóoldal légmentes legyen.

A leggyakoribb ok a szívóoldal légtelensége: valahol levegőt szív a rendszer, ezért nem tud vákuumot építeni. Ellenőrizd a menetes csatlakozások tömítettségét, a szívótömlő épségét és a lábszelep zárását. Gyakori hiba az is, hogy a szivattyúházban nincs elég víz, vagy a szívómagasság nagyobb, mint amit a szivattyú képes leküzdeni. Nézd meg a szívókosár eltömődését is, és hogy a tömlő nem tört-e meg. Ha minden tömör és fel van töltve, adj neki több időt, mert az önfelszívás mély kútnál akár egy-két percet is igénybe vehet.

A szivattyúházban maradó víz fagyáskor kitágul és megrepesztheti az öntvényházat, ezért télre teljesen le kell üríteni. Zárj el, csavard ki a leeresztő dugót, és engedd ki a vizet a szívó- és nyomóoldalról is; a szivattyút tárold fagymentes helyen. A kültéri kerti csapoknál pont ezért terjedtek el a fagyálló, fagymentes kivitelek, amelyeknél a zárás a fal belső, fűtött oldalán van. Tavaszi újraindítás előtt töltsd fel a házat, és ellenőrizd a tömítéseket, mielőtt áram alá helyezed.

A kerti szivattyúk háza gyakran öntöttvas vagy műanyag, a járókerék pedig többnyire technopolimer (műanyag) vagy rozsdamentes acél. A műanyag alkatrészek korrózióállók és könnyűek, tiszta öntözővízhez jól bírják a terhelést. Ha a víz homokos vagy szennyezett, az koptatja a járókereket és a tömítést, ezért ilyenkor előszűrő és rozsdamentes belső alkatrész előnyös. A tengelytömítés (csúszógyűrűs tömítés) a leggyakrabban kopó elem, ezt védi leginkább, ha soha nem járatod szárazon a szivattyút.

A szivattyút a vízforráshoz minél közelebb, száraz, fagymentes és jól szellőző helyre tedd, hogy a szívóoldali cső rövid legyen és kevés legyen a súrlódási veszteség. Fontos a stabil, vízszintes alátámasztás, ami csökkenti a rezgést és a zajt. A szívóvezetéket enyhén a szivattyú felé lejtsd, hogy ne rekedjen benne levegő, és kerüld a felesleges könyököket. Elektromos csatlakozásnál kültéren mindig áramvédő kapcsolóval (Fi-relé) védett aljzatot használj, és óvd a motort a közvetlen esőtől és fröccsenő víztől.