Gyakran ismételt kérdések - Keringető szivattyú

A perjel előtti szám a csatlakozás névleges átmérőjére utal (pl. 25 a 6/4 colos menethez, 32 a 2 colos vagy DN32-höz), a perjel utáni tartomány pedig a szabályozható emelőmagasságot adja meg méterben. A 25/0.5-12 tehát azt jelenti, hogy a szivattyú 0,5 és 12 méter közötti emelőmagasságra állítható, 6/4 colos csatlakozással. A karimás típusoknál (pl. DN40, DN50, DN65) az átmérő nagyobb rendszerekre utal. Vásárlás előtt a névleges átmérőt és a beépítési hosszt is egyeztetni kell a meglévő csővel.

A beépítési hossz (a szivattyútest két csatlakozása közti méret) a csere egyik legfontosabb adata. A csavarzatos, 6/4 colos otthoni modellek jellemzően 180 mm-esek, ezért ezekből könnyű megfelelőt találni. A karimás típusoknál viszont a hossz eltérhet: DN32-nél gyakori a 220 mm, DN40-nél a 220 mm, DN50 és DN65 esetén pedig a 280 vagy 340 mm. Mérd meg a régi szivattyú hosszát, és ehhez válassz azonos méretűt, különben nem fér be a csőszakaszba.

A döntést a meglévő rendszer és a csőméret dönti el. A családi házak fűtéseiben szinte mindig menetes (csavarzatos), jellemzően 6/4 vagy 2 colos szivattyú van, ezekből valók a 180 mm-es Alpha, Yonos MAXO vagy Magna1 típusok. A karimás kivitel (DN32, DN40, DN50, DN65) nagyobb, több körös vagy társasházi, ipari rendszerekhez való, ahol nagyobb térfogatáramot kell mozgatni. Ha a régi darab karimás volt, karimásat vegyél, és fordítva – a csatlakozás típusát nem lehet egyszerűen átalakítani.

A régi, három fokozatú szivattyúk folyamatosan magas teljesítménnyel járnak, míg a mai elektronikus, frekvenciaszabályozott modellek (pl. Yonos MAXO, Alpha2, Magna1) a fűtési igényhez igazítják a fordulatszámot. Egy állandó darab tájékoztató jelleggel 60-90 W körül fogyaszt, egy modern szabályozott pedig részterhelésen sokszor csak 5-25 W-ot. A tényleges megtakarítás a rendszertől és a napi üzemidőtől függ, de a legtöbb esetben pár év alatt megtérül a különbség a villanyszámlán.

A konstans nyomás (Δp-c) esetén a szivattyú állandó emelőmagasságot tart, ez padlófűtéshez és nagy vízmennyiséget mozgató körökhöz jó. A proporcionális nyomás (Δp-v) módban a szivattyú a térfogatáram csökkenésével arányosan visszaveszi a nyomást is, ez radiátoros, termosztatikus szelepekkel szerelt rendszerekhez ideális, mert csendesebb és energiatakarékosabb. A magasabb kategóriás modellek (Magna, Stratos MAXO) mindkét üzemmódot tudják, sőt automatikus adaptív szabályozásra is képesek.

Két fő adat számít: a szükséges térfogatáram (mennyi vizet kell keringetni, a hőigénytől és a fűtővíz hőlépcsőjétől függ) és az emelőmagasság (a rendszer ellenállásának legyőzéséhez kell). Túlméretezett szivattyú áramlási zajt és fölösleges fogyasztást okoz, alulméretezettnél a távolabbi radiátorok hidegek maradnak. Családi háznál a 180 mm-es, 4-8 méter emelőmagasságú típusok a jellemzők, de padlófűtésnél és nagyobb, több körös rendszereknél nagyobb teljesítmény kell.

A nedvestengelyű keringető szivattyúk motortengelyének mindig vízszintesen kell állnia, mert a csapágyakat a keringő fűtővíz keni és hűti. A szivattyútestet ehhez úgy kell beépíteni, hogy a nyíl az áramlás irányába mutasson, a kapocsdoboz pedig ne alulra kerüljön, mert oda csöpöghet a kondenzvíz. A motorfej a legtöbb típusnál (pl. Yonos MAXO, Alpha2, Magna1) a rögzítőcsavarok kioldása után elfordítható, így a kijelző és a csatlakozás jó helyre állítható a függőleges vagy vízszintes csövön is.

A leggyakoribb ok a levegő a rendszerben: a beszorult légbuborék miatt a szivattyú kavitál, zörög vagy leáll. Ilyenkor légtelenítsd a fűtést és a szivattyút (sok modellnek van légtelenítő funkciója). Ha indításkor sercen, de nem forog, gyakran a rotor ragadt be – a csavaros dugó kivétele után óvatosan meg lehet forgatni. Zúgó, morgó hang jöhet túl magas emelőmagasság-beállításból is; ilyenkor vedd lejjebb a fokozatot. Ha a kijelző hibakódot mutat, a gyártói táblázat alapján azonosítható a probléma.

A klasszikus fűtési keringető szivattyúk zárt, fűtővizes rendszerre készültek. Használati melegvíz-cirkulációhoz vagy szolár körhöz külön, arra szánt kivitel kell: az ivóvizes cirkulációhoz korrózióálló (bronz vagy rozsdamentes) szivattyútest szükséges, a napkollektoros körhöz pedig magas hőmérsékletet és glikolos hőhordozót tűrő szolár szivattyú. Ha nem a rendeltetésnek megfelelőt teszel be, a szivattyú idő előtt tönkremehet, ezért mindig ellenőrizd a közeg és a hőmérséklet-tartomány adatait.

Igen, ha a csatlakozás típusa, a beépítési hossz és a menet mérete egyezik. A gyártók (GRUNDFOS, WILO, DAB) között nincs kizárólagosság: egy 180 mm-es, 6/4 colos menetes szivattyú helyére bármelyik márka azonos méretű menetes modellje beszerelhető. A tömítéseket célszerű újra cserélni, és ellenőrizni kell, hogy az új szivattyú emelőmagassága és térfogatárama lefedi-e a rendszer igényét. Karimás típusnál a névleges átmérőnek (DN32, DN40, DN50, DN65) és a furatképnek is stimmelnie kell.