Gyakran ismételt kérdések - Gázkazán

A kombi kazán egyszerre biztosít fűtést és pillanatnyi (átfolyós) használati melegvizet, külön tároló nélkül, ezért egy lakásba, ahol nem kell egyszerre több csapról nagy vízmennyiség, ideális. A fűtő (más néven „csak fűtő”) kazán önmagában nem készít melegvizet, hozzá külön indirekt tárolót kell kötni – ez akkor jó, ha nagy melegvíz-igény van, vagy több fürdőszobát látsz el. Ha csak egy fürdő és egy konyha van, a kombi általában elég; nagyobb családi háznál a fűtő + tároló kombináció komfortosabb.

A fűtési teljesítményt a hőveszteség dönti el: a szigetelés, a nyílászárók, a fűtött alapterület és a belmagasság a legfontosabb tényezők. Régi, gyengén szigetelt épületnél tájékoztató jelleggel 80-100 W/m², jól szigetelt új háznál akár 40-60 W/m² a nagyságrend – de ez csak becslés, pontos méretezéshez hőveszteség-számítás kell. Kombi kazánnál a melegvíz-igény miatt gyakran nagyobb (pl. 24-28 kW) készül a készülék, mint amennyit a fűtés igényelne. Kiindulásnak használd a kazán kalkulátort, majd egyeztess szakemberrel.

A kondenzációs kazán a füstgázban lévő vízgőzt lehűti és kicsapatja (kondenzáltatja), így visszanyeri a párolgáshővel távozó energia egy részét. Ezért a hatásfoka a fűtőérték alapján számítva 100% fölé is emelhető, szemben a régi, atmoszférikus kazánokkal, amelyeknél ez a hő elszállt a kéményben. A gazdaságosság akkor a legjobb, ha alacsony visszatérő vízhőmérséklettel üzemel a rendszer (pl. padlófűtés vagy nagyobb radiátorok), mert így intenzívebb a kondenzáció. A megtakarítás jellemzően jelentős, de a pontos mérték a rendszer kialakításától függ.

A koncentrikus, más néven cső a csőben rendszernél a belső csövön (60 mm) távozik a füstgáz, a külső és belső cső közötti gyűrűben (100 mm külső átmérő) pedig a kazán a friss égési levegőt szívja be kívülről. Ez a zárt égésterű kondenzációs kazánok tipikus megoldása, mert nem a helyiség levegőjét használja, így biztonságosabb. A PPs/alu jelölés az anyagra utal: a belső cső hőálló, saválló műanyag (PPs), a füstgázkondenzátumnak ellenálló. Fontos, hogy a füstgázút hossza és könyökeinek száma korlátozott, ezt mindig a kazán dokumentációja szabja meg.

A PPs (polipropilén, saválló kivitel) egyfalú cső ott jön szóba, ahol a füstgázt és a levegőt nem közös koncentrikus csőben, hanem külön vezetéken (osztott, split rendszer) vezetik, vagy meglévő kéménybe béleléshez. Nagyobb átmérők (pl. 160 mm) jellemzően kaszkád vagy nagyobb teljesítményű, illetve közös kéménybe kötött rendszereknél fordulnak elő. A PPs azért fontos, mert a kondenzációs kazán savas kondenzátuma a hagyományos fém- vagy samottkéményt károsítja. A hosszúságok (pl. 500 vagy 1000 mm-es szálak) toldással állíthatók a szükséges nyomvonalhoz.

A mágneses iszapleválasztó a fűtővíz keringetése közben összegyűjti a rendszerben keletkező mágneses vasoxid-iszapot (magnetit) és a nem mágneses szennyeződéseket is. Ez megvédi a kazán hőcserélőjét és a keringtető szivattyút az eltömődéstől és a kopástól, így nő az élettartam és marad a hatásfok. A készüléket a kazán visszatérő ágába, hozzáférhető helyre érdemes szerelni, hogy a lerakódott iszap könnyen leüríthető legyen. A kisebb (pl. 22 mm-es) kivitel lakáscirkóhoz, a nagyobb menetes (pl. 6/4 collos) változat nagyobb rendszerekhez való.

A fűtési rendszerben az oxigén, a fém alkatrészek és a vízkő korróziót és iszapképződést okoz, ami tömíti a hőcserélőt és a radiátorokat, végül teljesítményvesztést hoz. Egy inhibitor (védőfolyadék) lassítja a korróziót és a lerakódást, a rendszertisztító pedig üzembe helyezés vagy iszapleválasztó felszerelése előtt kimossa a meglévő szennyeződést. Sok gyártó a garancia feltételéül szabja a vízkezelést, ezért új kazán beépítésekor érdemes rendszertisztítást, majd inhibitort adagolni. A mágneses iszapleválasztó és a vegyszeres kezelés együtt adja a leghatékonyabb védelmet.

A gázkazánt évente egyszer, jellemzően a fűtési szezon előtt érdemes karbantartatni, jogosultsággal rendelkező szakemberrel. A szerviz során ellenőrzik és tisztítják az égőt és a hőcserélőt, átnézik a füstgázutat és a kondenzvíz-elvezetést, mérik a füstgáz-paramétereket, valamint ellenőrzik a tágulási tartály nyomását és a rendszer víznyomását. A rendszeres karbantartás megőrzi a hatásfokot, csökkenti a meghibásodás esélyét, és sok esetben a gyári garancia feltétele is. A kondenzációs kazánnál a kondenzátum-elvezető szifon és a kondenzcső átmosása is fontos.

A zárt fűtési rendszerben a nyomás hidegen jellemzően 1-1,5 bar körül a megfelelő; ez a kazán nyomásmérőjén vagy kijelzőjén látszik. Ha lassan, hetek alatt csökken, az gyakran a rendszerben lévő levegő távozása vagy apró szivárgás miatt van – ilyenkor a töltőcsapon lehet visszatölteni. Ha rendszeresen és gyorsan esik, az szivárgásra, hibás tágulási tartályra vagy hibás biztonsági szelepre utalhat, amit ki kell vizsgáltatni. Túltöltésnél (jóval 2 bar fölött) a biztonsági szelep engedhet le vizet, ezért ne töltsd túl.

A csere általában megoldható, de nem mindig egy az egyben: a kondenzációs kazán zárt égésterű, ezért a régi, hagyományos kémény önmagában rendszerint nem alkalmas, PPs béléscső vagy koncentrikus füstgázelvezetés kell hozzá. Emellett kell egy kondenzátum-elvezetés a savas kondenzvíznek, és érdemes ellenőrizni a gázcsatlakozás méretét és a meglévő radiátorrendszer állapotát. Csere előtt ajánlott rendszertisztítás és mágneses iszapleválasztó beépítése, hogy a régi rendszer szennyeződése ne károsítsa az új hőcserélőt. A telepítést minden esetben gázszerelő jogosultságú szakember végezze, és gondoskodjon az engedélyekről.