Gyakran ismételt kérdések - Csőszivattyú

A csőszivattyú (más néven mélykúti vagy búvárszivattyú keskeny kivitelben) egy hosszúkás, henger alakú, több lépcsős szivattyú, amelyet magába a fúrt kútba, aknába vagy csőbe engednek le. A víz alá merülve, „csőben” dolgozik, ezért kompakt átmérőjű – jellemzően 4 colos (kb. 100 mm) furatba is befér. Fő feladata a mély kutakból történő vízkiemelés: locsolás, kerti öntözés, háztartási vízellátás. A WILO Actun SPU4 sorozat pont ilyen 4 colos búvárszivattyú, 230 V-os hálózatról, hosszú kábellel.

A felszíni szivattyú a felszínen áll és felszívja a vizet, ezért csak korlátozott, kb. 7-8 méteres szívómélységig működik jól. A csőszivattyú ezzel szemben a víz alá merül, és nem szív, hanem NYOM felfelé, így akár több tíz méter mélységből is képes vizet emelni. Ha a nyugalmi vízszinted 8 méternél mélyebben van, gyakorlatilag csak csőszivattyú jöhet szóba. Sekély kútnál vagy ciszternánál viszont a felszíni megoldás olcsóbb és egyszerűbben karbantartható.

A 4 colos jelölés a szivattyú külső átmérőjére utal, ami kb. 96-98 mm, tehát 4 colos (kb. 100 mm belső átmérőjű) kútcsőbe való. Telepítés előtt mérd meg a kútcső belső átmérőjét: a szivattyú test és a kábel együtt is elférjen, ezért a névleges átmérőnél mindig kell néhány mm ráhagyás. Fontos, hogy a szivattyú SOHA ne érjen a kút aljához vagy falához – lógva, a szűrőzött vízoszlopban dolgozzon, hogy ne szívjon fel iszapot és homokot.

A típusjelölésben a szám tájékoztató jelleggel a hidraulikára utal: az első számjegy(ek) nagyjából a névleges szállítási mennyiségre (m³/h nagyságrend), az utolsó számjegyek pedig a járókerekek (lépcsők) számára utalnak. Több lépcső magasabb nyomómagasságot ad. Így egy 414-es több fokozatú, nagyobb emelőmagasságú változat lehet, míg a 210 kisebb kút vagy alacsonyabb vízoszlop esetére. A pontos szállítási görbét mindig a gyártói adatlapon ellenőrizd, mert ez dönti el, hogy a te kutadhoz elég-e.

Két fő adatot kell tisztázni: a szükséges emelőmagasságot és a vízhozamot. Az emelőmagasságba beleszámít a dinamikus vízszint mélysége, a felszín feletti magasság (pl. tartály, emelet), plusz a csővezeték és szerelvények súrlódási vesztesége. A vízhozamot a felhasználás adja (locsolás, háztartás). Ezt a két értéket kell összevetni a szivattyú jelleggörbéjével úgy, hogy a munkapont a görbe közepe táján legyen – ne a legszélén. Ha bizonytalan vagy, add meg a kút adatait a szaktanácsadónak, és kikeresi a megfelelő SPU4 változatot.

A szivattyút a dinamikus (üzemi) vízszint alá kell süllyeszteni annyira, hogy üzem közben se szívjon levegőt – jellemzően legalább 1-2 méterrel a leszívott vízszint alá. Ugyanakkor NE tedd le egészen a kút aljára: a fenéki iszap és homok tönkreteszi a járókerekeket. Egy jó kompromisszum, ha a szivattyú a szűrőzött szakasz magasságában, a kút aljától kb. 1-2 méterrel feljebb lóg. A 20 m-es gyári kábel a bekötést segíti, de a leeresztéshez teherbíró biztonsági kötelet (és nyomócsövet) is használj.

Ha nem csak locsolni akarsz, hanem automatikus házi vízellátást szeretnél (csap, WC, mosógép), akkor igen: nyomáskapcsoló és membrános tágulási (hidrofor) tartály kell hozzá. A nyomáskapcsoló indítja és állítja le a szivattyút a beállított be- és kikapcsolási nyomáson, a tartály pedig kisimítja a nyomást és csökkenti a kapcsolások számát, így kíméli a motort. Csak locsoláshoz, kézi kapcsolással a szivattyú tartály nélkül is működik, de folyamatos háztartási használatnál a tartály erősen ajánlott.

Nagyon: a homok a csőszivattyúk egyik leggyakoribb tönkretevője, mert csiszolja a járókerekeket és a tömítéseket. A gyártók jellemzően megadnak egy maximális megengedett homoktartalmat (tájékoztató nagyságrend: néhány tized gramm/köbméter). Ha a kút sok homokot ad, először a kútat kell rendbe tenni (kitisztítás, megfelelő szűrőzés), és a szivattyút a fenéktől feljebb kell akasztani. Homokos víznél érdemes homoktűrőbb kivitelt vagy előszűrőt választani, különben a garancia is sérülhet.

A leggyakoribb okok: leesett a vízszint és a szivattyú levegőt szív; eltömődött szűrő vagy visszacsapó szelep; zárt vagy törött nyomócső; illetve elektromos hiba (kioldott védelem, rossz kondenzátor, sérült kábel). Ha búg de nem forog, gyakran a kondenzátor vagy a beszorult járókerék a bűnös. Első lépésként ellenőrizd az áramellátást, a vízszintet és a nyomócsövet. A szivattyút NE járasd szárazon, mert az pár perc alatt tönkreteszi – ez ellen érdemes szárazfutás elleni védelmet beépíteni.

A víz alá süllyesztett csőszivattyú előnye, hogy üzem közben szinte nem igényel beavatkozást – a víz hűti és keni. Ajánlott évente-kétévente ellenőrizni a vízhozamot és a nyomást: ha romlik a teljesítmény, az kopásra vagy eltömődésre utal. Ha a kutat huzamosabb ideig nem használod, időnként járasd meg, hogy ne álljon be. A helyes méretezés, a homokmentes víz, a szárazfutás elkerülése és a tartállyal csökkentett kapcsolásszám mind meghosszabbítja az élettartamot; jó körülmények közt egy minőségi szivattyú sok évig megbízhatóan üzemel.