Gyakran ismételt kérdések - Búvárszivattyú

A különbség a szemcseátmérőben van, amit a szivattyú átenged. A tiszta vagy enyhén szennyezett vízre szánt típusok jellemzően 5-10 mm-es szemcséig működnek jól, ezért pincevíz, esővíz vagy szikkasztó ürítésére valók. A szennyezett vízre való gépek 25-35 mm-es szilárd részeket is átengednek, a fekáliás szennyvízszivattyúk pedig vágóéllel vagy nagy szabad átömlővel akár 50 mm-es darabokat is. Ha rossz típust választasz, a járókerék eltömődik és a motor túlmelegszik. Mindig a szivattyúzandó víz jellegéhez válaszd a szemcseméretet.

Két adat számít együtt: a szükséges emelőmagasság (H, méterben) és a vízhozam (Q, m3/h vagy l/perc). Az emelőmagasság a szivattyú és a kiömlési pont közötti FÜGGŐLEGES szintkülönbség plusz a csővezeték súrlódási vesztesége (a vízszintes szakasz és a könyökök is levesznek belőle). A katalógusgörbén a kettő összefügg: nagyobb magasságnál kevesebb a hozam. Válassz olyan gépet, amelynek a görbéje a te H értékednél is bőven adja a kívánt Q-t. Túl kicsi szivattyú lassan vagy sehogy sem emeli fel a vizet.

Az úszókapcsoló egy vízszinttől függő automatika: ha a vízszint megemelkedik, az úszó felúszik és bekapcsolja a szivattyút, apadáskor pedig kikapcsolja. Így nem kell felügyelni a gépet, és véd a szárazon futás ellen. Zavaró lehet, ha szűk aknában az úszónak nincs elég mozgástere és beszorul, vagy ha túl magas be- és kikapcsolási szintet ad. Ilyenkor a függőleges, rövid pályájú úszó vagy állítható kábelhosszú változat a jobb választás. Mindig hagyj szabad utat az úszónak.

Minden típusnak van egy maximális telepítési (bemerítési) mélysége, ami tájékoztató jelleggel jellemzően 5-10 méter körül mozog a kategória gépeinél. Ez azt jelenti, meddig lehet a víz alá süllyeszteni a motor és a tömítés károsodása nélkül. A pincevíz- és aknaszivattyúk jellemzően 5-7 méterig, egyes szennyvízgépek 10 méterig süllyeszthetők. A pontos érték a típustól és a tömítés kialakításától függ, ezért mindig nézd meg az adott gép adatlapját. A mélységet ne keverd össze az emelőmagassággal.

A kábelhossz azt szabja meg, milyen mélyre teheted a gépet úgy, hogy a dugó a víz fölött, száraz helyen maradjon. A kategóriában jellemzően 3-10 méteres kábellel érkeznek a szivattyúk, ezért aknamélységhez és a konnektor távolságához igazítva válassz. A gyári kábelt lehetőleg NE vágd el és ne told meg a víz alatt, mert a búvár körülmény miatt a toldás vízbe kerülhet és zárlatot okoz. Ha nem elég a hossz, inkább a száraz oldalon, IP-védett módon hosszabbíts, vagy eleve hosszabb kábeles típust vegyél.

A búvárszivattyút a körülötte lévő víz hűti, ezért ha víz nélkül fut, a motor gyorsan túlmelegszik és tönkremegy. Az úszókapcsolós gépek ezért kapcsolnak ki egy minimális szint alatt. A kikapcsolási szint alatt marad egy kis maradékvíz, amit a gép nem szív ki teljesen. Ha teljes leszívásra van szükség (pl. padlóig ürítés), lapos szívású vagy alsó szívónyílású típust keress. Sose hagyd órákig szárazon járni a gépet, és biztosítsd a folyamatos víztakarást.

Pincevíz vagy esővíz eltávolításához tiszta–enyhén szennyezett vízre való, kompakt búvárszivattyú a jó választás, kis szemcseátmérővel. Fontos szempont a lapos, padlóközeli szívás, hogy a maradékvizet is minél jobban lehúzza. Nézd meg, mekkora az emelőmagasság a pince mélysége és a kiömlési pont közötti szintkülönbséghez, és hogy van-e úszókapcsoló az automatikus le- és felkapcsoláshoz. Ha időnként homok vagy apró szemét is kerül a vízbe, válassz kicsit robusztusabb, nagyobb szemcsét átengedő típust.

Fekáliás szennyvízhez kifejezetten erre tervezett szennyvíz-búvárszivattyú kell, amely nagy szabad átömlésű járókerékkel vagy vágóéllel akár 40-50 mm-es szilárd részeket is átenged. A tiszta vízre való gépet erre SOHA ne használd, mert azonnal eltömődik. Ilyen telepítésnél fontos a megfelelő aknaméret, a visszacsapó szelep a visszafolyás ellen és a stabil, könnyen kiemelhető rögzítés. A gép anyaga és tömítése is erre a terhelésre készül. Kétség esetén a szennyvíz jellegét és a szemcseméretet egyeztesd a kiszolgálóval.

Amikor a szivattyú kikapcsol, a nyomócsőben lévő vízoszlop visszafolyna az aknába, ha nincs visszacsapó szelep. Ez egyrészt feleslegesen újratölti az aknát és gyakoribb ki-be kapcsolást okoz, ami koptatja a motort, másrészt vízütést hozhat létre. A visszacsapó szelep egy irányba engedi a vizet, így a cső feltöltve marad és a gép kevesebbet indul. Hosszabb vagy magasra emelő vezetéknél különösen ajánlott beépíteni, közvetlenül a nyomócsonk után.

A leggyakoribb hiba az eltömődés és az úszókapcsoló beragadása: idényvégén emeld ki a gépet, öblítsd át, és tisztítsd meg a szívórácsot és a járókereket a lerakódott iszaptól. Ellenőrizd, hogy az úszó szabadon mozog-e, és nézd meg a kábel épségét. Ha a szivattyú jár, de nem szállít, valószínűleg légzár van a nyomócsőben vagy a járókerék eltömődött. Ha egyáltalán nem indul, gyakran az úszó akadt be vagy a hőkioldó lépett működésbe túlmelegedés miatt. Rendszeres tisztítással a legtöbb probléma megelőzhető.