
Gázfűtés kontra elektromos fűtés: Gáz vagy villany fűtés olcsóbb?
Amikor egy háztartás fűtéskorszerűsítésen gondolkodik, gyakran felmerül a kérdés: gázfűtés vagy elektromos fűtés a jobb választás? Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, és a döntés nem mindig egyértelmű.
Magyarországon hagyományosan a vezetékes gázzal való fűtés volt az elsődleges, köszönhetően a kiépült infrastruktúrának és a korábban kedvező gázáraknak. Az utóbbi években azonban – különösen a 2022-ben bevezetett rezsicsökkentés korlátozása óta – egyre több háztartás mérlegeli az alternatívákat. Cikkünkben szakértői alapossággal, de közérthetően tekintjük át a gázfűtés és az elektromos fűtés költségeit, előnyeit-hátrányait, valamint azt, hogy a különböző méretű ingatlanoknál melyik lehet a kifizetődőbb megoldás.
Mennyibe kerül a gáz- és az elektromos fűtés?
Az egyik legfontosabb szempont a fűtési rendszer kiválasztásánál a költség – nemcsak a kiépítés, hanem a hosszú távú üzemeltetés ára is. Nézzük meg, milyen költségekre számíthatunk gázfűtés és villanyfűtés esetén:
- Telepítési és infrastruktúra költségek: A gázfűtés kiépítése jellemzően magasabb kezdő beruházást igényel. Egy új gázkazános központi fűtési rendszer (csövek, radiátorok, kémény kiépítése) akár több millió forintba is kerülhet, és mindenképpen szakember szükséges a kivitelezéshez. Ezzel szemben az elektromos fűtés telepítése egyszerűbb és olcsóbb: nincs szükség gázvezeték-hálózatra, kéményre vagy bonyolult engedélyeztetésre. Egyes elektromos fűtőpanelek vagy infrapanelek akár saját kezűleg is felszerelhetők, és ha minden helyiségbe külön fűtőegységet teszünk, az is jóval kisebb beruházás, mint egy komplett gázfűtéses rendszer kiépítése.
- Karbantartás és javítás: A gázkazánnal működő rendszerek rendszeres karbantartást igényelnek (kéményseprés, kazánellenőrzés), és időnként számítani lehet a termosztát, keringető szivattyú vagy magának a kazánnak a meghibásodására is – ami mind plusz költséget jelent. Ezzel szemben az elektromos fűtés (pl. fűtőpanelek, fűtőkábelek) gyakorlatilag karbantartásmentes, nincs bennük mozgó alkatrész vagy nyílt, vagy zárt égésű komponens, ami elromolhat. Emiatt a fenntartási költségük minimális, és élettartamuk is hosszú: egy infra fűtőpanelben alig van, ami tönkremenjen, míg egy gázkazánt kb. 15 évente cserélni kell, a rendszeres ellenőrzés ellenére is.
- Üzemeltetési (energia) költség – gáz: A rezsiköltségek terén hagyományosan a földgáz kedvezőbb volt, de ma már árnyaltabb a kép. Magyarországon a lakossági gáz ára két sávra oszlik a rezsicsökkentés keretei miatt.
- A gáz ára 2025-ben: Az úgynevezett átlagfogyasztásig (évi 1729 m³, ami havi ~144 m³) a kedvezményes ár kb. 102 Ft/m³, ami azt jelenti, hogy 1 kWh hőenergia gázból mindössze ~10 Ft-ba kerül. Ez rendkívül olcsó fűtést biztosít az alacsony vagy átlagos fogyasztású háztartásoknak – ilyen tarifával a gázfűtés még a tűzifánál is olcsóbb energiát ad. Viszont amint túllépjük az éves 1729 m³-es mennyiséget, a gáz ára a piaci tarifára ugrik, ami jelenleg ~747 Ft/m³, azaz mintegy 80 Ft/kWh hőenergia költséget jelent. Jól látható, hogy ebben az esetben a gáz már nagyon drága: a támogatott ár kb. hétszeresére nő. Vagyis egy nagyobb, rosszabbul szigetelt ház, amely a kedvezményes limit felett fogyaszt, igen magas gázszámlákat eredményezhet. Fontos azt is kiemelni, hogy a gázkészülékek hatásfoka befolyásolja a költségeket: egy modern kondenzációs kazán 90-94% körüli szezonális hatásfokkal alakítja hővé a földgázt, míg egy régi konvektor vagy elavult kazán esetében a valós hatásfok sokszor csak 60-70%. Egy elvult parapetes gázkonvektor például üzem közben csak ~60% hatásfokkal dolgozik, azaz az energia nagy része elvész. Így hiába olcsó a gáz energiatartalma, a gyakorlatban a hő nagy része kimegy a parapeten. Egy régi, rossz hatásfokú gázfűtés lecserélése korszerű villanyfűtésre ezért sok esetben nem növeli jelentősen a fűtésszámlát, sőt akár csökkentheti is azt.
- Üzemeltetési (energia) költség – villany: Az elektromos áram egységára magasabb, de itt is vannak eltérő tarifák. A normál lakossági áram ára 2025-ben átlagfogyasztásig (évi 2523 kWh, havi 210 kWh) kb. 36 Ft/kWh, e felett pedig 70,1 Ft/kWh. Ez azt jelenti, hogy ha egy kisebb lakást elektromos fűtőpanelekkel fűtünk, és beleférünk a havi 210 kWh korlátba, akkor a villanyfűtés nem megfizethetetlen, bár még így is háromszor annyiba kerül 1 kWh hő előállítása, mint a kedvezményes árú gázból. Viszont a magasabb, 70 Ft körüli kWh ár ugyan drágább fűtést eredményez, mint a gáz kedvezményes szinten – viszont még mindig olcsóbb lehet, mint a piaci gázár (80 Ft/kWh).
Az áramnál léteznek speciális kedvezmények fűtésre: például az ún. H tarifa, amelyet kifejezetten hőszivattyús fűtéshez lehet igénybe venni télire. Ennek díja ~23,5 Ft/kWh, és nincs mennyiségi korlátja jelenleg. Ezen felül éjszakai áram (B tarifa) is igénybe vehető bizonyos fűtési berendezésekhez (pl. bojlerekhez), melynek díja ~23 Ft/kWh az első 210 kWh-ig, felette ~63 Ft.
Elmondható, hogy normál tarifán az elektromos fűtés üzemeltetése drágább, mint a támogatott árú gázfűtés, viszont okos tarifaválasztással és odafigyeléssel versenyképes lehet – főleg, ha modern berendezéseket használunk, amelyek az áramot hatékonyan alakítják hővé. Erre jó példa a hőszivattyú (vagy fűtésre is alkalmas inverteres klíma): ezek a készülékek 1 kWh villamos energiából akár 3-4 kWh hőenergiát is előállítanak. Így ha H tarifával, 23,5 Ft-ért veszünk 1 kWh áramot és a hőszivattyúval háromszoros fűtési energiát nyerünk ki belőle, akkor 1 kWh fűtési hő tényleges költsége alig 8-9 Ft lesz. Ez még a rezsicsökkentett gáz költségénél is kedvezőbb! Természetesen a hőszivattyú telepítése drágább mulatság, erről még lesz szó lentebb.
Tipp: Ha napelemes rendszert is telepítünk a házunkra, azzal jelentősen csökkenthetjük az elektromos fűtés energiaköltségét. Sok modern, „rezsimentes” családi ház épül ma már úgy, hogy nincs is bekötve a gáz: az elektromos hőszivattyú a fűtést és akár a hűtést is megoldja, a tetőn termelt napenergia pedig fedezi az áramfogyasztás jelentős részét.
A gázfűtés előnyei és hátrányai
A hagyományos gázfűtés alatt elsősorban a földgázzal működő rendszereket értjük – ide tartozik a központi fűtés gázkazánnal (radiátorokkal vagy padlófűtéssel), valamint egyes kisebb ingatlanokban a gázkonvektoros fűtés is. Nézzük meg, milyen érvek szólnak mellette és ellene a lakossági felhasználásban:
A gázfűtés fő előnyei:
- Olcsó energia (bizonyos fogyasztásig): Földgázzal fűteni átlagos fogyasztás mellett jelenleg a legolcsóbb megoldások egyike Magyarországon. A rezsicsökkentett áron számolva a gáz fűtőértéke alapján kb. 10 Ft-ba kerül egy kilowattóra hőenergia, ami verhetetlenül alacsony. Ez különösen akkor előny, ha a háztartás fogyasztása belefér a kedvezményes limitbe – például jól szigetelt, közepes méretű lakások vagy házak esetén.
- Nagy hőteljesítmény, gyors felfűtés: A gázkazánok és konvektorok képesek rövid idő alatt sok hőt termelni. Egy gázégő lángja azonnal maximális hőt ad, így egy kihűlt lakást viszonylag gyorsan fel lehet melegíteni. Hideg téli napokon is megbízhatóan hozza a kívánt hőfokot, nem függ a külső hőmérséklettől úgy, mint egyes elektromos hőszivattyúk (melyek hatékonysága nagy hidegben csökken).
- Elterjedt technológia, kiépített hálózat: Magyarországon a települések jelentős részén elérhető a vezetékes földgáz. Sok lakásba/házba eleve be van kötve a gáz, így adott az infrastruktúra. A gázkazános fűtés bevált, jól ismert technológia, számos fűtésszerelő ért hozzá, és a karbantartásához, javításához is könnyű szakembert találni.
- Központi fűtés komfortja: A gázkazánnal üzemeltetett központi fűtés egyenletes meleget biztosít az egész lakásban radiátorok vagy padlófűtés által. Sokan ezt a fajta hőkomfortot kedvelik, mert stabil, kiszámítható, automatizált és termosztátokkal szabályozható.
A gázfűtés hátrányai és kockázatai:
- Beruházási és javítási költségek: Ahogy korábban említettük, egy gázfűtéses rendszer telepítése drága mulatság lehet. A kazán, a csőhálózat, radiátorok, füstgázelvezetés kiépítése jelentős költség, és utána is folyamatos ráfordítást igényel a karbantartása. A modern kondenzációs kazánok ára magas, és kb. 15 évente cserére szorulhatnak. Emellett a füstgázelvezetés, esetleges kéménybélelés és az engedélyeztetés további költségekkel jár. Egy esetleges meghibásodás (pl. kazánleállás a tél közepén) szintén drága lehet, és gyors szakemberi beavatkozást igényel.
- Biztonsági kockázatok: A gázfűtés égési folyamatra épül, ezért oda kell figyelni a biztonságra. Kéményes kazánok és gázkonvektorok esetén a szén-monoxid mérgezés veszélye fennáll, ha a kazán vagy konvektor nincs megfelelően karbantartva vagy a kémény eldugult. A nyílt láng használata miatt tűzveszélyesebb is, továbbá gázszivárgás esetén robbanásveszély lehet. Emiatt a gázüzemű berendezéseknél kötelező a megfelelő szellőzés és CO-érzékelők használata. Ezek a kockázatok az elektromos fűtésnél nem merülnek fel.
- Környezetterhelés: A földgáz elégetése során szén-dioxid (CO₂) és egyéb káros anyagok kerülnek a levegőbe. Bár a gáz fűtőértéke jobb és tisztábban ég, mint pl. a szén vagy a fa, mégis fosszilis energiahordozó, így hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Egyéni szinten ez nem feltétlenül elsődleges szempont, de sokan már a környezeti hatásokat is figyelembe veszik fűtéskorszerűsítéskor. Ezzel szemben az elektromos fűtés helyben nem bocsát ki semmit. (Természetesen az áramtermelés környezeti lábnyoma attól függ, miből állítják elő – erről később.)
- Függés az import gáztól és árkockázat: A gáz ára a nemzetközi piaci folyamatoktól és geopolitikai tényezőktől függ. Ezt a magyar fogyasztók is megtapasztalták 2022-ben, amikor az addig olcsó gáz ára megugrott, és a kormány kénytelen volt szűkíteni a rezsicsökkentés határait Ha a jövőben tovább drágul a földgáz, vagy ellátási zavar lép fel, a gázfűtés kiszolgáltatottabb lehet. Ezzel szemben az elektromos fűtés energiahordozója diverzifikáltabb (hálózati áram, amit többféle primer forrásból állítanak elő). Igaz, áram nélkül egyik fűtés sem megy – de a gázfűtésnél is kell áram a keringető szivattyúhoz és vezérléshez.
Az elektromos fűtés előnyei és hátrányai
Elektromos fűtés alatt sokféle megoldást érthetünk: elektromos fűtőpanelek, hősugárzók, elektromos kazánok, fűtőkábelek, infrapanelek, illetve az inverteres klímák/ hőszivattyúk is ide tartoznak (hiszen azok is árammal működnek).
Az elektromos fűtés lényege, hogy közvetlenül villamos energiát alakítunk hővé – vagy hőszivattyú esetén villamos energiával szivattyúzzuk a hőt a környezetből a lakásba. Lássuk a villanyfűtés mellett és ellen szóló érveket:
Az elektromos fűtés fő előnyei:
- Egyszerű és rugalmas telepítés: Az elektromos fűtési rendszerek könnyen kiépíthetők, különösen ha már adott az elektromos hálózat. Nincs szükség gázbekötésre, kéményre, engedélyekre – csak megfelelő elektromos kapacitásra és vezetékezésre. Egy-egy konnektorba dugható fűtőpanel vagy elektromos konvektor gyakorlatilag bárhol elhelyezhető. Felújításkor, ha nincs kiépítve fűtési csőhálózat, sokszor olcsóbb minden szobába elektromos fűtőtestet tenni, mint utólagos csövezést végezni. A villanyfűtés telepítési költsége és bonyolultsága jóval kisebb, mint egy gázüzemű rendszeré, és a jövőben át is alakítható, bővíthető viszonylag könnyedén.
- Biztonságos működés: Az elektromos fűtésnél nincs nyílt égés, nincs gáz, így elmarad a szén-monoxid-mérgezés vagy extrém esetben a gázrobbanás kockázata. Nem keletkezik füst, korom, nem kell az égéshez szükséges friss levegőt biztosítani. Emiatt karbantartási igénye is minimális, hiszen nincs mit kitisztítani évente (egy elektromos kazánt vagy konvektort elég portalanítani). A villanyfűtés csendes, szagtalan. A modern termosztátok és okos fűtésszabályzók pedig szintén jól használhatók elektromos rendszerekhez.
- Környezetbarát üzem (zöld árammal): Helyben a villanyfűtés nulla károsanyag-kibocsátással jár, nem szennyezi a lakás levegőjét sem. Ha a hálózati villamos energia megújuló forrásból vagy atomenergiából származik, akkor a fűtésünk karbonlábnyoma is kicsi lesz. Magyarországon az áramtermelés jelentős része nukleáris (Paks) és egyre növekvő arányban megújuló (pl. napenergia), így a villanyfűtés primer energiamixe már ma is kb. fele részben fosszilismentes. Napelemek telepítésével a saját fűtésünk is részben vagy egészben zöld energiával működhet. Ezzel szemben a gázfűtés 100%-ban fosszilis tüzelőanyagra támaszkodik, így környezetvédelmi szempontból az elektromos megoldások jövőbiztosabbak.
- Minimális karbantartás, hosszú távú megbízhatóság: Az elektromos fűtőberendezésekben kevés mozgó alkatrész van (a hőszivattyú kompresszora kivétel, de az is zárt rendszerben dolgozik). Egy elektromos konvektor vagy infrapanel esetében gyakorlatilag nincs, ami elromoljon – ezért is adnak sok gyártónál 5-10 év garanciát ezekre. Nincs éves karbantartási kötelezettség, és akár távolról (okostelefonról) is vezérelhetőek, így kényelmesek. Meghibásodási hajlamuk alacsony, szemben egy gázkazánnal, ahol több dolog is meghibásodhat az égőfejtől a keringető szivattyúig.
- Pontosan szabályozható, zónázható fűtés: Mivel a villanyfűtésnél minden helyiségben külön fűtőtest(ek) lehetnek saját termosztáttal, nagyon rugalmasan beállítható a kívánt hőmérséklet. Nem szükséges az egész lakást felfűteni, ha csak egy szobát használunk – így energiát spórolhatunk. Például egy vendégszobát vagy ritkán használt hétvégi házat felesleges állandóan temperálni gázzal; ott egy egyszerű villanyradiátorral alkalomszerűen fűthetünk, amikor szükséges. Ugyanez igaz a tavaszi-őszi átmeneti időszakban: rásegíthetünk egy-egy elektromos radiátorral vagy klímával a fűtésre, ahelyett hogy bekapcsolnánk a komplett gázkazánt.
Az elektromos fűtés hátrányai és korlátai:
- Magasabb energiaköltség (főleg rossz hatásfokú eszközöknél): A villanyfűtés legnagyobb gyenge pontja általában a drágább üzemeltetés. Normál áramtarifával számolva 1 kWh hő ára kb. 36 Ft, ami többszöröse a rezsicsökkentett gázénak. Ha valaki nagyobb lakást pusztán hagyományos hősugárzókkal vagy elektromos kazánnal akar kifűteni, és túllépi a kedvezményes árammennyiséget, akkor magas villanyszámlára számíthat. Igaz, a hőszivattyúk jelentik ezalól a kivételt, amelyek sokkal takarékosabbak (ld. előző fejezet). Ugyanakkor fontos látni, hogy a villanyfűtés költsége nagyon függ az ingatlan hőszigetelésétől és méretétől. Egy korszerű, kis energiaigényű házban az elektromos fűtés sem lesz megfizethetetlen, míg egy nagy, rosszul szigetelt épületnél a legolcsóbb energiából is rengeteg fogyhat el. Az elektromos fűtés drága sztereotípiája elsősorban a régi, békebeli épületekre igaz, ahol elszökik a hő – ott viszont a gázszámla is boros lenne.
- Áramkimaradás esetén nincs fűtés: Bár manapság a villamosenergia-ellátás megbízható, előfordulhatnak áramszünetek például vihar vagy hálózati hiba miatt. Ilyenkor, ha nincs aggregátor vagy szünetmentes rendszer, a kizárólag elektromos fűtésű ház fűtetlen marad átmenetileg. (Igaz, egy gázkazán is leáll áramszünetnél, hiszen annak vezérlése és szivattyúja is hálózati áramot igényel – de egy gravitációs radiátoros fűtés tovább működik.) Tehát bizonyos szempontból a villanyfűtés is ki van szolgáltatva a folyamatos áramszolgáltatásnak.
- Teljesítményigény és hálózati korlátok: Nagyobb lakás vagy ház teljes elektromos fűtéséhez komoly hálózati kapacitás szükséges. Előfordulhat, hogy bővíteni kell az ingatlan villamos teljesítménykeretét (amper-értékét) ahhoz, hogy minden fűtőtestet biztonságosan üzemeltethessünk. Régebbi épületekben a falban lévő vezetékek cseréje is indokolt lehet a nagy áramfelvétel miatt. Ez plusz költség és macera lehet a villanyfűtésre átálláskor. Illetve ha sokan váltanak egyidejűleg villanyfűtésre egy körzetben, az a hálózat terheltségét növeli – bár ezt a szolgáltatók fejlesztésekkel kezelik.
- Nincs központi melegvíz alapból: Ha valaki gázkazánról áll át villanyfűtésre, gondoskodnia kell a használati melegvíz más módjáról (pl. villanybojler). A gázkazánok ugyanis jellemzően a fűtés mellett a használati melegvízről is gondoskodnak (kombi kazán, vagy indirekt tároló). Teljes villamos üzem esetén ezt külön berendezéssel kell megoldani, ami kissé bonyolíthatja az átállást.
Melyik fűtés éri meg jobban különböző otthonokban?
A legjobb fűtési megoldás sokszor az adott ingatlantól és használati szokásoktól függ. Más lehet az optimális egy garzonlakásban, és megint más egy kétszintes családi házban. Vizsgáljuk meg külön a kis alapterületű lakásokat és a nagyobb családi házakat, hogy melyik fűtéstípus lehet gazdaságosabb:
Kis lakások, garzonok esetén
Egy 30-50 négyzetméteres, jól szigetelt lakásban vagy egy garzonban általában nincs szükség hatalmas fűtési teljesítményre. Ilyen esetekben gyakran az elektromos fűtés a praktikusabb választás:
- Alacsonyabb kiépítési költség: Egy kis lakásban felesleges lehet komplett gázkazános rendszert építeni. A gáz bevezetése, füstgázelvezető rendszer kialakítása, kazán beszerelése arányaiban nagyon drága volna. Ehelyett 1-2 darab elektromos konvektor vagy egy klímás fűtés bőven megoldhatja a fűtést sokkal kisebb beruházással. Gyakran látni, hogy társasházi garzonokban nincs is gázbekötés – egyszerűen elektromos fűtéssel oldják meg.
- Rezsi kontroll alatt: Egy kisméretű, jó hőszigetelésű lakás fűtési hőigénye kicsi, így beleférhet a rezsicsökkentett árammennyiségbe (havi 210 kWh). De ha nem is fér bele a kis lakásterület kifűtése nem lesz egetverő összeg. Például ha 30 m²-t fűtünk 2 elektromos konvektorral, lehet, hogy havi 400-450 kWh-ból megvan a kellemes hőmérséklet, ami kb. 22-25 ezer Ft villanyszámlát jelent – ez vállalható összeg. Ráadásul nincs karbantartási díj stb. A villanyfűtés kikapcsol, amikor nem kell, nincs olyan veszteség, mint egy állandóan égő őrláng a régi gázkonvektoroknál. Nem beszélve arról, hogy egy kis lakás esetén a szabad terület nem utolsó szempont. Egy gázkonvektor nem kis helyet foglal és hagyni kell elegendő távolságot a készüléktől a forró burkolat miatt is. Ezzel szemben egy elektromos konvektor max 15cm helyet vesz el csak a térből.
- Rugalmasság és hűtés lehetősége: Egy inverteres klímával például nemcsak fűteni, hanem hűteni is tudjuk a kis lakást. Így egy készülék két funkciót is ellát (nyáron klimatizál, télen fűt), ami kényelmes és helytakarékos megoldás. Ma már sok garzonban található fűtő-hűtő klíma, mert átmeneti időben és enyhébb téli napokon nagyon gazdaságosan fűt (jó COP értékkel), hidegebb időben pedig kisegíthető egy elektromos panellel.
- Példa – régi kontra új: Ha egy kis lakásban jelenleg egy 20 éves gázkonvektor van, annak cseréje vagy felújítása helyett érdemes megfontolni a villanyfűtést. Egy korszerű inverteres klímával valószínűleg olcsóbban kifűthető a lakás, mint a rossz hatásfokú konvektorral. Az elektromos konvektorok és klímák termosztáttal pontosabban szabályoznak, míg a konvektor hajlamos túlfűteni a helyiséget, majd kihűlni, ingadozó komfortot adva. Egy kis lakásban a villanyfűtés kényelmes, gyorsan reagáló és a mai áramárakkal is megfizethető megoldás. Főleg ha nincs vezetékes gáz a házban, vagy nincs lehetőség avagy a lakás kis mérete miatt értelmetlen is egy gázfűtés korszerűsítés.
Nagyobb családi házak esetén
Egy 100-150 m²-es (vagy még nagyobb) családi ház fűtésénél már alaposabban kell tervezni, mert itt a fogyasztás jelentős lehet. A döntés függ attól is, milyen az épület energetikai állapota (modern vagy korszerűtlen) és van-e már kiépített gázfűtés. Néhány szempont:
- Ha van meglévő gázfűtés: Egy nagyobb házban, ahol már adott a központi fűtés gázkazánnal, általában érdemes megtartani, de korszerűsíteni a rendszert. A régi kazánt le lehet cserélni egy új kondenzációs kazánra, aminek sokkal jobb a hatásfoka és biztonságosabb is. Ilyen cseréknél ma már egyszerűsített engedélyezés is lehetséges, ha nem változik a rendszer. A modern kazánnal a gázfogyasztás csökken, így egy jól szigetelt, nagyobb ház is beleférhet akár a kedvezményes gázkontingensbe. Viszont érdemes lehet kiegészítő fűtést is telepíteni: sokan szerelnek fel egy-egy hűtő-fűtő klímát nappaliba vagy hálóba, amivel ősszel-tavasszal, vagy enyhébb téli napokon fűtenek. Így a gázkazánt csak a leghidegebb időben kell bekapcsolni, és elkerülhető a nagy mennyiségű gázfelhasználás (a drága piaci áron)növekedés. Ez egyfajta hibrid fűtési rendszer, ami egyre népszerűbb: kombináljuk a meglévő gázfűtést hűtő-fűtő klímával, vagy hőszivattyús rendszerrel. A beruházás persze nem olcsó, de növeli a rugalmasságot és hosszú távon megtérülhet.
- Ha nincs kiépített fűtés vagy nagy felújítás zajlik: Új építésű vagy teljes felújítás alatt álló nagy házaknál felmerül, hogy egyáltalán nem kötnek be gázt. Ennek akkor van értelme, ha az épület nagyon jól szigetelt (alacsony energiaigényű), és a tulajdonos inkább a megújuló/elektromos megoldásokat preferálja. Ilyenkor a fűtést általában hőszivattyús rendszerrel oldják meg (levegő-víz hőszivattyú, ami padlófűtést vagy fan-coil radiátorokat lát el meleg vízzel). Egy ilyen rendszer kiépítése drágább, mint a gázkazán, de kiváltható vele a klímaberendezés és akár a használati melegvíz-készítés is. Hosszú távon pedig nagyon alacsony rezsit biztosíthat, főleg H tarifával és napelemekkel kombinálva. Nagy előnye, hogy fűtésre és hűtésre is alkalmas, így a nyári komfortot is növeli. Fontos azonban hozzátenni: egy levegő-víz hőszivattyú telepítése akár több millió forint is lehet, tehát a megtérülési idő évekre vagy évtizedre tehető – viszont az ingatlan értékét növeli, és függetlenít a gázáraktól.
- Nagy, régi épületek: Ha a ház rossz energetikájú (pl. régi vályog vagy tégla épület, szigetelés nélkül, nagy belmagassággal), akkor a hőigény óriási lehet. Ilyen esetben az elektromos fűtés önmagában nem ajánlott, mert valószínűleg csillagászati összegű villanyszámlát eredményezne a téli hónapokban. Előbb az épület energetikai felújítására (szigetelés, nyílászárócsere) volna szükség, utána lehet szó korszerű fűtésről. Egy nagy, korszerűtlen házban a gázfűtés is nagyon drága lenne – ott érdemes lehet vegyes tüzelésű kazánnal vagy más alternatívával kombinálni. Például sokan döntenek úgy, hogy a központi fűtésbe kötnek egy vegyes tüzelésű kazánt vagy kandallót, és időnként fával fűtenek, csökkentve a gázfogyasztást. Lényeges, hogy nagy házaknál a fűtéskorszerűsítésnél mindig készüljön szakértői számítás és tervezés – könnyen el lehet rontani a méretezést, és akkor hiába az új rendszer, nem lesz gazdaságos.
- Kényelem és életmód: Egy több szintes vagy sok helyiséges háznál a központi (gáz)fűtés kényelmes, mert automatikusan felfűti az egész épületet. Ilyen otthonokban gyakran az jelenti az optimális megoldást, ha megtartjuk a jól bevált gázkazánt, de a rendszerbe integrálunk modern elemeket: okostermosztátokat, zónaszabályozást, vagy akár a korábban említett hőszivattyús rásegítést. Így a fűtés testre szabható, és reagál a mai kor igényeire (pl. okostelefonról vezérelhető, külön szabályzás az emeletre/földszintre stb.). Ha a ház már eleve kiváló energetikájú (pl. passzívház jellegű), akkor bátran lehet tisztán elektromos fűtésben gondolkodni – de ebben az esetben is jellemzően hőszivattyúval, nem sima elektromos konvektorokkal oldják meg, a nagy alapterület miatt.
Összegzés: gáz vagy villany?
Látható, hogy nincs mindenki számára univerzálisan jó fűtési megoldás – sok múlik a körülményeken. Ökölszabályként elmondhatjuk:
- Ha már van kiépített gázfűtésed, és a házad jól szigetelt, érdemes megtartani azt, és modern kondenzációs kazánra váltani, kihasználva a kedvező gázárat az átlagfogyasztásig. Ebben az esetben a gázfűtés üzemeltetése olcsóbb lesz, mint bármely más energiaforrás, és a komfort is kiváló. Ugyanakkor érdemes lehet kiegészíteni némi villanyfűtéssel (pl. klíma), hogy rugalmasabban, gazdaságosabban üzemeltessük a rendszert.
- Ha nincs gáz a közelben, vagy kicsi az ingatlanod, ne erőltesd a gáz bevezetését. Az elektromos fűtés egyszerűbb és olcsóbb megoldás lesz a számodra. Kis lakásban, időszakos használatú épületben egyértelműen a villanyfűtés praktikusabb a maga rugalmasságával. Az üzemeltetési költség itt sem vészes, ha figyelsz a fogyasztásra, és korszerű eszközöket választasz.
- Ha a jövőbe tekintesz és hosszú távon gondolkodsz, az elektromos alapú fűtés (hőszivattyú) tűnik biztosabbnak és fenntarthatóbbnak. Bár a bekerülési költsége magas, utána olcsón üzemben tartható, főleg megújuló energiaforrásokkal kombinálva. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában és már itthon is egyre többen döntenek a gázkazán leváltása mellett, különösen új építésű házaknál.
Végső soron a döntést a saját igényeid és lehetőségeid kell meghatározzák. Érdemes kiszámolni a várható beruházási és rezsi költségeket több évre előre (ebben energetikus vagy épületgépész szakember segíthet), és figyelembe venni olyan szempontokat is, mint a kényelem, biztonság, jövőbeni energiaárak és környezeti hatás. Bármelyik utat is választod, a legfontosabb a jó hőszigetelés és a tudatos használat – ezek nélkül sem a gáz, sem az áram nem fog olcsón meleget adni. Ha azonban megfelelően tervezel, a fűtéskorszerűsítés hosszú távon megtérülő befektetés lesz, legyen szó akár modern gázfűtésről, akár elektromos fűtési megoldásról.